A rózsa-átok
Első rész
Hol volt, hol nem volt, csak
picivel az Óperenciás tengeren túl, a nyolcszögletű kerek erdőcske egy
talpalatnyi földjén állott egy házikó. Zöldellő borostyán lepte be falait, amitől
kicsit félelmetes is volt.
Egy esős napon Lili, a
szomszédos ország királyának legszebb lánya találta magát ennél a házikónál.
Amikor bekopogott, egy
idős néni nyitotta ki az ajtót. Nyájasan a házába csábítgatta Lilit, miután a
lány elmondta, hogy menedéket keres, hiszen zuhog az eső.
A feketeruhás néni otthona
nagyon érdekes volt. Minden fekete és poros volt, mintha nem is lenne élet a
házikóban.
Forró kakaó és süti
mellett faggatta a néni a fiatallányt arról, hogy miért bolyongott az esőben
egyedül:
- Mi szél hozott szárnyán szerény hajlékomba?
- Három nap, három éjjel jártam az erdőt, mire
megpillantottam ezt a házikót. Még nem tudom hogyan, de meg kell találnom a
kérőmet. Édesapám, aki Napfölde királya, úgy gondolta, hogy nem lenne illő
feleségül mennem egy szegény fiúhoz. Tulajdonképpen elűzte őt az udvarából. Ez
nem igazság!
- Ennyire makacs lenne a felség?- kérdezte kissé meglepődve a boszorkány.
- Az akaratát szereti véghezvinni, bár most a sok
győzködés megtette a hatását: beleegyezett, hogy feleségül mehetek Samuhoz, ha
kiáll három próbát.
Most azért keresem őt, hogy elmondjam ezt neki.
- Ha lehetőség lesz rá, én segítek neked, Lili!
- Hogyan tudna segíteni? Azt sem tudom, merre
keressem.
- Legyél türelmes és meglátod- mondta a néni úgy, hogy kicsit szigorúnak tűnt a
mondata
- Előre is köszönöm szépen-hálálkodott Lili.
Az este lassan sötét
fátyollal fedte be a tájat és eljött az alvás ideje.
Mivel Lili napok óta
barangolt, fáradt volt és gyorsan elaludt.
Csupán egyszer ébredt fel,
de olyat vett észre, ami után le sem tudta hunyni a szemét.
A régies asztalon két szál
gyertya világított és az idős néni egy kristálygömböt szorongatott. Lili
azonnal tudta, hogy egy boszorkány osztja meg otthonát vele.
Gondolatai kuszák voltak, nem
tudta eldönteni, hogy gonosz vagy jóindulatú boszival áll-e szemben… Már a nap
is felkelt, mikor Lilit az ételekkel teli asztalhoz hívta vendégül látója. A
néni már tudta, hogy Lili megsejtette titkát, mert a fiatal lány arcára minden
kiült, amit gondolt.
A feszült csendet a néni
törte meg.
- Mennyit ér neked a szerelmed?
- Az életemet adnám érte. - vallott őszinte szerelméről Lili hercegnő.
- Igazán? Bátor lány vagy.
- Az életemnél többel nem fizethetek.
- Ez igazi szerelem. - mondta kedvesen a boszorkány.
- Nélküle semmi vagyok, ha ő nincs, szürkék a nappalok és hidegek az
éjjelek. Nélküle nekem a világ fájdalomtól sajgó üresség. - Lili ezen
szavai igencsak meghatották a nénit.
- Adj nekem 30 napot az életedből és keresés nélkül
megtalálod szíved választottját!
- Keresés nélkül?- kérdezte Lili, hiszen erre egyáltalán nem számított.
- Csak maradj itt egy hónapra! Segíts rendbe szedni a
házat!
- Rendben. Megteszem.30 nap. Sem több, sem kevesebb.
A megegyezés tehát
megtörtént.
Lili vizet mert, söpört,
felmosott, elmosta az edényeket, kimosta a ruhákat, megszabadította a kisházat
a felesleges lomoktól.
Kezdetben nagyon
megviselte az egész napi kemény munka, de mire letelt az utolsó nap is, megerősödött.
A 31. nap reggelén Lili izgatottan várta a pillanatot, hogy megtudhassa, hogyan
segít a jószívű boszorka.
Ebéd után fedte fel a
titkát a boszorkány:
- Drága Lilim! Te vagy az egyetlen, akinek elmesélem a
titkomat.20 éves voltam, mikor beleszerettem a nővérem, Borka vőlegényébe.
Mivel mindkettőnknek különleges képességeink voltak születésünk óta, nem
meglepő, hogy Borka átkot szórt rám. Ő erősebb volt, így nem tudtam mit tenni.
Azt szánta büntetésül, hogy ebbe a testbe zárt. Az átok csak akkor törik meg, ha
segítek egy igaz szerelem beteljesülésében.
Ezért rád bízom ezt a rózsaszirmot-és az asztalon lévő sziromra mutatott.
- Köszönöm, de mit tegyek vele?
- Teát kell főznöd és beletenned ezt a szirmot. Amikor
iszod, gondolj Samura. Ha igaz a szerelmed,ott leszel rögtön ahol ő van és én
is visszaváltozom,32 évesként fogom élni az életem. Ha nem tiszta a
szerelmetek, örökké együtt lesztek, de sosem lesztek boldogak, én pedig
meghalok.
- Biztosan rám szeretné bízni?
- Hiszek benned. Napfölde hercegnője nem lehet hazug!
- Köszönöm.
- Nagyon szívesen. Vigyázz magadra és szíved
hercegére! Remélem, majd elhozod bemutatni.
- Mindenképpen. Addig is minden jót kívánok!
- Indulj, ne vesztegesd az időt!
- Köszönöm! Viszlát!
- Az ég áldjon Lili!
Lili az előre elkészített
teába tette a szirmot és köddé vált.
Lili semmit nem érzékelt a
hihetetlen utazásból, csak azt vette észre, hogy Samu karjaiban van.
Lili elmesélt mindent
részletesen.
A három próba
lehetőségétől Samu kicsit sem félt, ahogy ő mondta: „Egy ilyen bátor hercegnő
kezéért küzdeni nem fáradtság, hanem megtiszteltetés és kiváltság.”
Szerelmüket a narancsosan
izzó naplemente lágy fényében csókkal pecsételték meg.
Második rész
Hét nap és hét éjszaka
kellett ahhoz, hogy Lili és az ő Samuja megérkezzenek Napföldére.
Lili édesapja, Teodor
király másnap reggel magához hívatta Samut:
- Samu fiam! Én Lilinek egy herceget szántam, de
tudom, hogy mennyire szeret téged. Bizonyítsd szerelmedet bátor
cselekedetekkel! Ha kiállsz három próbát, áldásomat adom rátok.
- Nem fogok csalódást okozni, felség!
- Meglátjuk majd. Az első próbatétel a következő: hozz
Lilinek egy apró tárgyat. Annyi a kikötésem, hogy a látványnál jobban
kápráztassa el a lányomat az ajándék valódi értéke. Holnap éjfélig gyere haza!
Most távozhatsz.
- Köszönöm felség. - és meghajolt a fiú, mielőtt távozott.
Samu rögtön el is indult,
hiszen már a királlyal való beszélgetéskor pontosan tudta, mi lesz a különleges
ajándék. Nagy szerencse volt, hogy tudta, kihez kell fordulni – egy barátját
kereste fel- így már másnap délelőtt visszaért és ebéd után bemutatta
ajándékát.
Csendesen, mosolyogva
nyújtotta át a csodaszép ajándékot Lilinek.
- Apa nézd! Egy gyönyörű fülbevalót kaptam.
- Nagyon szép, lányom. Samu, kérlek, mesélj az
ajándékról!
- Ennek a fülbevalónak a valódi értékét az adja, hogy
mit fejez ki. A két sólyom Lili és én. Mindketten szabadok vagyunk, mint a
sólyom, de egyikünk a másik nélkül mit sem ér, mint ahogy ez a fülbevaló is
csak egészében tökéletes.
- Köszönöm, Samu!- mondta Lili, aki könnyekig hatódott.
Teodor király
felszólította Samut, hogy másnap ismét próba következik. Egy magas hegyre kell
mennie és valahogyan szerezni az egyik almafáról egy arany gyümölcsöt.
Samu másnap reggel el is
indult. Két napig barangolt. Amikor megérkezett, nagyon meglepődött, hiszen
tudta, hogy a hegy hihetetlenül magas, de arra nem számított, hogy milyen mély
szakadékok határolják.
Samu félelme azonnal
elszállt, mikor arra gondolt, hogy ezt meg kell tennie ahhoz, hogy feleségül
vehesse Lilit.
Felmászott hát a hegyre és
hosszas keresés után egy közönségesnek tűnő almafa tetején meglátott egy
aranyló gyümölcsöt. Lassan és nehezen felmászott és leszakította, egy
pillanatig sem törődve a tátongó mély szakadékra.
Két nap után visszatért a
palotába. Az aranyalma csillogását csak Lili mosolya múlhatta felül.
Teodor király nagyon örült
Samu sikerének, és elárulta a harmadik próbát: kristálypillangókat kell hoznia.
A kristálypillangók onnan kapták nevüket, hogy minden egyes szárnycsapáskor a
napocska sugarai szivárványként verődnek vissza a pillangók parányi testéről.
Amikor másnap a megadott
helyre érkezett, Samu nem tudta mitévő legyen, hiszen a kristályosan csillogó
pillangók villámgyorsan repültek tova…
Három napig próbálkozott,
de csak egyetlen pillangót tudott elkapni. Csak remélhette, hogy így is
sikeresnek számít a próba és visszatért Teodor király palotájába, aki úgy
határozott, hogy sikeres volt a próba és nemességet adott Samunak, illetve a
lehető legszebb ajándékot: lánya kezét, s ezzel hercegi szintre emelte, így ha
Teodor király a mennybe költözik, Samu lesz Napfölde királya.
Rövidesen megtartották a
hetedhét országra szóló lakodalmat is, melyről természetesen az ő kedves
boszijuk sem hiányozhatott, hiszen neki köszönhetően rajong Lili és Samu a rózsákért,
hiszen a rózsa-átok nélkül talán sosem találtak volna újból egymásra.
Aki nem hiszi a fiatalok
végtelen boldogságát, járjon utána!
