Mint egy tojás

Az első szerelem olyan, mint egy tojás.

Lassan útnak indul valami az ember szívében, ami szinte láthatatlanul kicsi, mégis élni akar. Egyre inkább erősödik, fejlődik. Pontosan úgy, ahogy a tojássárgájának rétegecskéi egymás köré szerveződnek. Aztán az egész annyira erős lesz, hogy az embert teljesen a hatalmába keríti.

Ahogy a tojásfehérje óvja a sárgájában fejlődő embriót, olyan védelmet ad a remény a szerető szívnek.

Talán ez a rózsaszínköd időszaka:a szerelmes olyan,mint aki nem is a földön jár,számára minden idealisztikus,a lehető legjobb.

Aztán ahogy egyre több közös élmény köti össze a feleket, ahogy egyre inkább megtapasztalják az első igazi szerelmet, a kötődés a másik félhez egyre erősebb és erősebb lesz, mint ahogyan az is bizonyos, hogy a gyenge kis héjhártya is gyengéden, de ragaszkodóan hozzásimul a tojáskezdemény már meglévő részeihez.

A következő lépésnél már a mészhéj képződik, ami nem csak a tojás szilárdságáért felelős, hanem ásványi anyagokat is juttat a fejlődő embriónak.
Épp ilyen a bizalom is: stabilitást ad a kapcsolatnak, és általa lehet igazán megélni az önfeledt, mindent elsöprő nagy szerelmet.

Ilyen az első szerelem: mint egy tojáska, aminek idő kell a megerősödéséhez, mégis mindig egy mozdulattal semmivé tehető. S bár hiába marad mindig törékeny,ha teszünk érte;ha gondoskodunk,vigyázunk rá,akkor ép marad,és nem törik össze,és kerek lesz minden. Illetve tojásdad.